A kulcs a lépcső tetején lábtörlő, ja nem, hanem egy kanna alatt volt, és a házból fantasztikus kilátás tárult elénk: havas hegyek, és az óceán.
Akkor most a nap eleje, azaz indulás Anchorage-ból és az út: hosszú (megállások nélkül is hosszabb mint 6 óra) és gyönyörű volt.
Reggeli után csomagolás, indulás, amit 10 körülre terveztünk, de majdnem 11 lett.
A következő helyeken álltunk meg:
Beluga Point
...és a vonatsínen is át kellett menni. Ez szerencsére nem volt veszélyes, mert ahogy jöttünk, az egész idő alatt egyetlen egy vonat se ment el.
De az összes nehézség megérte, mert nagyon szép volt megfigyelni az ár-apály jelenséget. Most épp apály volt, és métereken át megszáradt iszap volt a visszahúzódó víz helyén.
Itt megálltunk kávézni:
Cooper Landing-nál a partra nem tudtunk lemenni, mert nagyon meredek volt, de azt láttuk, hogy a folyó sodársa elég nagy. Mire megettük az uzsinkat, épp elkezdett esni, és mentünk tovább.
Ninilchikbe, egy ortodox orosz templom miatt. Érdemes volt idejönni, mert a templom érdekes volt. Ami színes fatemplomon kívül feltűnő volt, az a templom előtti rengeteg fakereszt. A templom is fából készült, bemenni nem lehetett.
A templom 1846 óta működik, 1901-ben lett olyan, amilyen a fényképen is látszik.
Ezután már nem sokat kellett autóznunk, hogy eléjük a homari szálláshelyünket, amiről már írtam.
Folyt.köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése