Ez most Hue és Hoi An képekben. Hoi An egy XVI. sz-i kikötő volt, és
megmaradt annak. A régi házak amolyan közösségi-kereskedő házak
voltak, amik vagy megmaradtak olyannak, vagy szálloda, étterem,
galéria lett belőle, de akkor is olyan maradt, mint volt.
Mielőtt ideértünk, óriási áradás volt, nem is tudtunk a folyópartra
lemenni, de másnapra mindent eltakarítottak.
Itt sokat esett, de amikor mi - elég sokat - az utcán voltunk, akkor
majdnem mindig megúsztuk. Amúgy fülledt, meleg van.
Holnap tovább megyünk Danangba.
De igazából nem, mert ez egy karácsonyi ajándék része, mert mentek Új-Zélandra. Új-Zsélandból.
És akkor ebbe a kis naplóba majd épp ilyen szövegeket írhatsz, írhattok.
Meg tölthettek fel képeket.
Meg bármi.
Aztán majd eldöntheted, hogy publikussá teszed-e, reklámokat teszel-e rá és abból finanszírozod az utazásokat, aztán könyv lesz majd belőle és utazó nagykövetté válsz.
De ez már a jövő, ez pedig itt még csak a jelen.
Boldog karácsonyt!
